Alapvető mongol kifejezések

A hétfői írásórán egy emberi testrészes lista volt soron a könyvben. Szépen végignéztük az egészet negyed óra alatt, a tanárnő folyamatosan mondta, hogy amit nem tudunk, azt kérdezzük meg (szótárazni máskor egyszerűbb, olyankor meg sem hallom az ilyesmit, de most csak mutogatni kellett, az meg azért elég univerzális dolog), aztán a testrészekről valamely okból átsiklott a különféle biológiai funkciókra, termékekre és problémákra. A hátralévő több mint egy órában ezeket vettük sorra, és amikor már azt hittük, hogy nem lehet tovább fokozni, mindig eszébe jutott valami új dolog. Szemmel láthatóan jól mulatott és próbált a gusztustalanabb dolgoknál maradni, a koreaiak szótárazás közben diszkréten kuncogtak, én pedig már azon gondolkoztam, hogy ebből blogbejegyzés lesz. 

[Nem mint ha olyan sűrűn fordulnának elő ezek szövegekben vagy akár élőbeszédben (ott azért inkább), de feltételezem, hogy szaktársaknak érdekes lehet :D]

A fontosabb, a szótárban megtalálható és/vagy a kézírásomból visszafejthető szavak, többé-kevésbé megfelelő magyar átírással:

• ялгадас (jalgadasz) – kiválasztás, ürülék
• шээс (sész) / шингэн ялгадах (singen jalgdah) – vizelet [шээс алдах (sész aldah) – bevizel, шинхэг (sinheg) – húgyszag]
• баас[ан] (bász) – ürülék, szar [баас алдах (bász aldah) – beszarik]
• өтгөн (ötgön) – széklet [өтгөн хатах (ötgön hatah) - székrekedés]
• гүйлгэх (guilgeh) – fosás
• унгас (ongasz) – fing [унгах (ongah) – fingik, хий (hí) – gáz]
• нус[ан] (nosz) – takony
• цэр (cer) – slejm
• бөөлжис (bőldzsisz) – hányás [бөөлжих (bőldzsih) – hány]
• шүлс (sulsz) – nyál [шүлсдэх (sulszdeh) - nyáladzik]
• үмхай үнэр (umhai uner) – szájszag, rossz szag
• хулхи (hulhi) – fülzsír [lehet нойтон (noiton) – nedves és хуураи (hórai) - száraz]
• нуух (nóh) – csipa
• хаг (hag) – korpa
• тос (tosz) – zsír
• хүүрс (húrsz) – serke
• бөөс (bősz) – tetű
• хөлс (hölsz) – izzadtság
• шивер (siver) – lábszag
• хир (hir) – kosz
• яр сарх (jar szarh) – fekély

És akkor most elnézést kérek mindenkitől...