2012 hosszabb volt...

...egészen pontosan hét órával. Legalábbis számomra: ennyi az időeltolódás Magyarország és Mongólia között, így visszakaptam a tavaly elveszett órákat. Már írtam összegzést a KeletPortálra és a Kultnaplóra is, egy harmadik már túlzás lenne, úgyhogy csak röviden: 2012 meglehetősen vegyes volt, hiába a sok kellemes emlék és pozitív tapasztalat,  a következő év(ek) remélhetőleg jobb(ak) lesznek. Be kéne fejezni a sulit, utazni, megismerni, világot látni, érdekes emberekkel találkozni, halálféregre vadászni... valami csak összejön. Шинэ жилийн мэндийг хүргье, avagy a nép nyelvén*: Boldog új évet!

Az év utolsó, ködös napján a Budai Várban

--

* Ld.: J. R. R. Tolkien: Giles, a sárkány ura / A sonkádi Egyed gazda, ajánlás

Karácsony 2012

Ha igazán hű akarnék lenni a hagyományokhoz, megírnám, hogy milyen volt az idei mongolos karácsonyi buli. Ezt az érintettek érdekében inkább nem teszem, a nagyközönségnek legyen elég annyi, hogy az esemény fénypontjakor voltunk keményen öten a tanszéki folyosó végében, de a többség még így is meglehetősen korán lelépett. Szerencsére a két (!) fős keménymag maradt, illetve felbukkant egy minoros srác is, aki a nagyteremben és előtte megtörténő régészkarácsony és közöttünk ingázott, némi borral és pálinkával fölszerelve. Adódott tehát, hogy a kis létszámú, de ádáz mongolos sereg tatárjárást hajtson végre a gyanútlan régészpalánták tömegein, de aztán győzött a jobbik énünk és az összes fosztogatást némi sör megszerzése jelentette, még a zenét sem cseréltük le Altan Uragra. Jövőre már nagyobb sereggel készülünk az idei felderítés után és leigázzuk a puhány földkaparókat. 

Az ünnepi hangulat megteremtéséhez néhány tavalyi bejegyzést ajánlok, kezdve a december huszadikai tragikomikus újévi ünnepséggel. Még mindig elfog a röhögés, amikor eszembe jutnak bizonyos pillanatok, de a bejglit és a hagyományos karácsonyi mandulás húst azért nem cserélném hideg felvágottra és neonzöld tortára. A következő, szigorúan karácsonyi bejegyzésből sokféle nyelven megtudhatjátok a boldog karácsonyt csehtől klingonig és megcsodálhatjátok a mongol parlament előtt álló gigantikus karácsonyfát is. Ezután egy rövid élménybeszámoló arról, hogy hogyan is ünnepeltünk egy évvel ezelőtt a kollégiumban, itt azért voltak olyan kaják, amikkel kiegészíteném az itthoni menüt. Végezetül pedig: 

Kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag 2013-at minden kedves olvasómnak. Böngésszétek jövőre is a blogot meg a KeletPortált, érdemes :)

Mongol művészek kiállítása a Forrás Galériában (november 15 - december 14.)

November 15-én volt Denzen Barsbold és Choidongiin Khurelbaatar kiállításának megnyitója a Forrás Galéria nagykörúti termében, melyen a magyarországi mongolság színe-java képviseltette magát (még Ganbold és Kata is hazajöttek, jó volt látni őket újra, rám is tört némi nosztalgiaroham) és teljesen váratlan ismerős arcokkal is össze lehetett futni. Sajnos a galéria meglehetősen kicsi, a mongolok pedig sokan voltak, úgyhogy a megnyitó alatt mozdulni sem lehetett - Sebestyén Márta éneklése és az új nagykövet beszéde után le is léptünk másfél órára, hogy majd a végén visszamegyünk, amikor már oda is lehet jutni a képekhez. A terv sikeres volt, a festmények pedig szépek - Barsbold aprólékos, fantáziadús munkái (a nyolcméteres bronzszobrait értelemszerűen nem hozta el) és Khurelbaatar megkapó szépségű akvarelljei kihagyhatatlanok, mindenképpen érdemes ellátogatni a galériába december 14-ig - de ha valaki nem jár addig a környéken, egy részüket kicsiben itt is megtekintheti.

Emlékülés Ligeti Lajos születésének 110. évfordulójára

2012. november 9-én az ELTE BTK-n emlékülést tartanak, a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretein belül, a magyar orientalisztika egyik legnagyobb alakja, Ligeti Lajos emlékére.

Magyarországon járt a mongol külügyi államtitkár

(A kép forrása: MONTSAME)

Október 24-25-én G. Tsogtsaikhan, a mongol külügyi államtitkár találkozott Németh Zsolttal, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkárával és Takács Szabolccsal, a külügyi tárca globális ügyekért felelős helyettes államtitkárával. A konzultáció során a magyar fél hangsúlyozta, hogy az ország külkapcsolati stratégiájában komoly szerepet kap az ázsiai országokkal történő kapcsolat és együttműködés újrafelvétele és szorosabbra fűzése, valamint kölcsönös gazdasági, kulturális és humanitárius együttműködésről is tárgyaltak. A kétoldalú kapcsolatok bővítése érdekében szó esett a magyar államfő és kormányfő jövő évre tervezett mongóliai látogatásáról, magyar fejlesztésekről és támogatásokról Mongóliában (elsősorban a szonginói biokombinátot és a szaisandi ipari parkot érintően), de orvosi létesítményekről, élelmiszer-biztonságról, bankreformról és megújuló energiaforrásokról is tárgyaltak. Magyarország és Mongólia hagyományosan a mezőgazdaság, geológia (bányászati lehetőségek feltárása), városfejlesztés és (állatorvosi) gyógyszergyártás terén működik, illetve működött együtt - a fentiek új lehetőségeket jelenthetnek. 

(Fahidi Csaba fényképe)

24-én szerdán G. Tsogtsaikhan ellátogatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemre is, ahol többek között a Belső-Ázsiai Tanszéken részt vett egy beszélgetésen a mongol-magyar kapcsolatok és a mongolisztika helyzetéről. A beszélgetés során, melyen részt vettek a tanszék oktatói és hallgatói (köztük szerény személyem) is, természetesen szóba került a tanszék kivételes múltja az európai mongolisztikában és a mongol kultúra megismertetésére vonatkozó kérdésekkel összefüggésben egy az egyetem keretei között működő mongol kulturális központ létrehozása is felmerült, mellyel kapcsolatban az államtitkár támogatásának adott hangot. 

2013 első félévben sor kerül továbbá a negyedik mongol-magyar kormányközi gazdasági találkozóra is Budapesten, ami tovább mélyítheti a két ország közötti együttműködést.

Források: 

MONTSAME, Kormányportál 

Kutatók Éjszakája 2012 - mongolos programok

2012. szeptember 28-án ismét megrendezik a Kutatók Éjszakáját, melyhez a félévkezdéskor említett terveknek megfelelően a Belső-Ázsiai Tanszék is csatlakozik. A péntek esti-éjszakai programsorozat keretében fél órás előadásokat tartanak a tanszék munkatársai kulturális és expedíciós témákban, érdemes lesz meghallgatni őket. 

A program:

18.00-18.30 Sámánizmus és buddhizmus Mongóliában napjainkban (előadó: Birtalan Ágnes tanszékvezető)
18.45-19.15 A bdud démonok megzabolázása (előadó: Bethlenfalvy Géza tudományos kutató)
19.30-20.00 A mongol egyházfők történetéhez (előadó: Szilágyi Zsolt (adjunktus - tudományos főmunkatárs)
20.15-20.45 Terepkutatások Kína Qinghai tartományában (előadó: Balogh Mátyás tanársegéd)

 A helyszín az ELTE Bölcsészettudományi Kar (1088 Budapest, Múzeum körút 4.) B épületének első emelete (a kampuszra belépve a második épület balra). A terem remélhetőleg ki lesz táblázva, ha megtudom, hogy melyikben lesznek az előadások, ide is kiírom. 

Az előadásokon kívül mongol nyelvi gyorstalpalón és népdaléneklésen is részt vehetnek az érdeklődők három turnusban: 18:00-18:55, 19:00-19:55, 20:00-20:55 között, D. Badamdordzs nyelvi lektor, Rákos Attila mongolista és Bóta Nóra mongol szakos hallgató jóvoltából. A helyszín a tanszék 209-es terme.

Az ifjabb generáció (általános- és középiskolások) számára Birtalan tanárnő és a tanszék hallgatói által tartott "Ki tud többet Mongóliáról?" c. programpont kínál szórakozási lehetőséget és sok érdekességet a belső-ázsiai országról 19:00-20:00 között, a 202-es teremben.

A programok előtt/közben/után a BTK egész területén ajánlott szétnézni, mindenféle változatos események várják az arra járókat. További részletek a Kutatók Éjszakája weboldalán.

Nosztalgia

Mongóliában ma ért véget a szerdán kezdődött naadam. Két napja a Magyarországon élő mongolok is megtartották a magukét és az előző két évvel ellentétben most sikerült időben (=előző délután) megtudni, hogy mikor és nagyjából hol lesz. Egy frissen végzett szaktársam és öccse társaságában el is mentem rá, a kétórás várakozás és konstans mongol popzenehallgatás ellenére érdemes volt. A hósór persze nem olyan, mint az eredeti (marhahúsból és vastagabb tésztával készítették), a programok is inkább tekinthetők kedves hagyományőrzésnek mint komoly eseménynek (ámbár néhányan profikat megszégyenítő kitartással birkóztak például), de hát nem Mongóliában vagyunk és végső soron érdekes volt. Már csak olyan szempontból is, hogy miben más és miben egyezik a hazaival, illetve a hósórárus néninek is sikerült meglepetést szerezni, amikor mongolul kértünk tőle kaját (ámbár magyarul is hozzátette, hogy "kettőötven" :D). 

További élménybeszámoló a Kelet Portálon, amely oldalt egyébként nem csak azért érdemes olvasgatni, mert elkezdtem cikkeket írni rá. 

Pár óra múlva indulok. Holnap ilyenkor már Ulánbátorban leszek, majd utána írok bővebben :) 

A felirat és a dekoráció értelmezéséhez olvassatok Pratchettet 

Vízum

Az előző bejegyzés kérdése eldőlt: oda-vissza csak repülővel megyünk. Hogy pontosan hogyan és merre, erről majd később írok. Ami viszont most aktuális, hogy megvan a mongol vízum.

Kedden bementünk Nórival, a másik ELTE-ssel (plusz ketten jönnek elvileg Szegedről, őket még nem ismerem) a mongol nagykövetségre, ahol röpke egy-másfél óra alatt sikerült elintézni a dolgot. Na de ennyire ne szaladjunk előre... 

Ezt a táblát kell figyelni az utcán

Az egész ott kezdődik, hogy a mongol nagykövetségnek nincs honlapja, ráadásul néhány éve költözhettek, mert a neten még két különböző cím létezik és a telefonszámok sem mindig egyeznek. Szerencsére tavaly már sikerült megtalálni a jó helyet (1022 Budapest, Bogár u. 14/c.), úgyhogy most eltévedés nélkül működött a dolog. A követségen viszont kiderült, hogy még nem érkezett meg a meghívólevelünk, csak egy lista a részképzéses hallgatókról, ennek ellenére kaptunk vízumigényló papírt, amit szépen el is kezdtünk kitölteni, csakhogy viszonylag hamar kiderült, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű.

Mongólia magyarországi nagykövetsége

A fogadó fél - szerintünk a Mongol Állami Egyetem - címét és telefonszámát, illetve a majdani mongóliai elérhetőségünket sem tudtuk beírni - ezzel kapcsolatban némi telefonálgatás után még az is kiderült, hogy a MÖB-iroda nem áll kapcsolatban a mongol egyetemmel, ami azért kicsit furcsa. Aztán persze mondták, hogy nem baj, jó az úgy is, ha üresen marad, meg a két útlevelet is átvehetem meghatalmazás nélkül, úgyhogy beadtuk a papírt - előtte még egy kedves mongol nő elkérte az elérhetőségemet, mert a fia Ulánbátorban él és tud angolul, és hátha kell valami segítség vagy egyáltalán csak ismerős - és eljöttünk.

Ma pedig visszamentem fél tizenkettőre (elvileg kedden és csütörtökön, 9-12 óra között lehet vízumügyeket intézni a követségen), ahol ismét sikerült egy olyan nénibe akadni, aki segíteni akart (a szállásra és a repülőjegy-bizniszre vonatkozó dolgokat kedvesen elhárítottam), ő lányostul megy két hét múlva vissza Mongóliába és október végéig lesznek ott. Aztán még az útleveleket is megszereztem (bár elsőre nem akarták odaadni meghatalmazás nélkül, csak az enyémet), szóval eddig elég jól alakulnak a dolgok.

És ez itten a vízumom

Hogyan megyek Mongóliába?

Mongóliába Oroszország és Kína felől lehet eljutni, leggyorsabban repülővel. A leggyorsabb megoldás viszont az esetek jelentős részében a legdrágább is, úgyhogy felmerült egy sokak által már ismert ötlet: repülővel csak Pekingig, aztán onnan vonattal északnyugatnak, a transzmongol vasútvonal Peking-Ulánbátor szakaszán. Ezzel több tízezret lehet elvileg spórolni az utazáson (a szegény diák meg persze, hogy anyagi szempontból közelíti meg a dolgot és nem kényelmiből), gyakorlatilag viszont nem ilyen egyszerű a dolog. Először is Kínába vízum kell, ha az ember ki akar lépni a repülőtérről és nem hagyja el 24 órán belül az országot, a vonat viszont lassú (meg el is kell jutni oda a reptérről és egyébként sincs nyilván egyeztetve a két menetrend), úgyhogy ez plusz egy hét ügyintézést és nyolcezer forintot jelent.

Transzmongóliai vasút (forrás)

Egy kis matek...

• 180 000 forint útiköltség-kiegészítés jár elvileg az ösztöndíjjal, ezt a lehető legkevesebbel kéne túllépni (nem mindegy, hogy +100e vagy csak +50e a ráfizetendő, ezt ugye könnyű belátni)

• tegnap délután a Vista utazási irodában kb. 290 000 forintot mondtak a Budapest - München - Peking - Ulánbátor (és vissza) repülőjegyre, a honlap szerint a Budapest - Kijev - Peking jegy 143 100,- és a Budapest - Zürich - Peking (az ukránoknál jobb választásnak tűnik...) pedig 151 100,- 

• Az 1000 út utazási irodából érkezett infó szerint a Peking - Ulánbátor vonatjegy 226-300€ (60-80 000 forint) között mozog kocsiosztálytól függően (egy irányba csak!)

• viszont egy másik weboldal (igaz, nem tudni, hogy mikori) információi szerint a vonat csak 105-175$ (20-33 000 forint), ami azért nagyon nem mindegy. Még szerencse, hogy van egy olyan oldal is, ahol lehet foglalni, vagy legalábbis ajánlatot kérni. Kipróbálása folyamatban... 

Vagyis ha sikerül 150e körül repülni és 60e körül vonatozni (+ 8e vízum, közlekedés a városban és valamennyi kaja - egy éjszakát kibír az ember alvás nélkül, ha netán úgy ér be a gép), az útiköltség szempontjából elég kellemes lenne. A repjegyet amúgy minél hamarabb le kéne foglalni, mert az árak folyamatosan emelkednek, heti ~10 000 pénzzel... 

Vonat a Góbi-sivatagban (forrás)

A vonatos megoldás ráadásul még kalandnak sem rossz: egy kis pekingi városnézés meg valódi kínai kaja, plusz 39 órán keresztül (azért ez elég gáz átlagsebesség, kb. 40 km/ó-ra jön ki az 1500 kilométeres távon) lehet nézni ki a vonatból (mínusz egy éjszaka, amikor alszik az ember, de legalábbis sötét van kint), mindenféle kínai tájat meg egy kis Góbi-sivatagot. 

Peking még 500 km (forrás1, forrás2)

Miért megyek Mongóliába?

Halálférget keresni.

halálféreg (forrás)

A valóság persze lényegesen prózaibb: kaptam* egy öthónapos ösztöndíjat a Mongol Állami Egyetemre, az ilyen lehetőségeket pedig nem szabad kihasználatlanul hagyni, úgyhogy megy a szervezkedés, rohangálás, telefonálgatás meg ilyenek, augusztus végén - szeptember elején meg indulás. Ulánbátorban pedig nyelvtanulás, merülés a helyi kultúrában stb., meg valami szakdolgozat-témát sem ártana kiötleni addig, lehetőleg valami helyszínen kutathatót...

--
* Azért ez erőteljes leegyszerűsítése a pályázati hercehurcának mindenféle nyomtatással, pecsételéssel, igazolással és egy meglehetősen elavultnak tűnő pályázati oldallal. Ez utóbbival kapcsolatban külön megemlítendő, hogy amikor már minden adat föl volt töltve, beleértve a kinyomtatott és tanszéki pecséttel ellátott papírok szkenjeit is, és elküldtem az egészet, egyszerűen eltűnt minden, még annyit sem írt ki, hogy "köszönjük birkatürelmedet, pályázatod rögzítésre került". Igaz, később érkezett egy visszaigazoló mail azért...