2011. július 28., csütörtök

Vízum

Az előző bejegyzés kérdése eldőlt: oda-vissza csak repülővel megyünk. Hogy pontosan hogyan és merre, erről majd később írok. Ami viszont most aktuális, hogy megvan a mongol vízum.
Kedden bementünk Nórival, a másik ELTE-ssel (plusz ketten jönnek elvileg Szegedről, őket még nem ismerem) a mongol nagykövetségre, ahol röpke egy-másfél óra alatt sikerült elintézni a dolgot. Na de ennyire ne szaladjunk előre... 
Ezt a táblát kell figyelni az utcán
Az egész ott kezdődik, hogy a mongol nagykövetségnek nincs honlapja, ráadásul néhány éve költözhettek, mert a neten még két különböző cím létezik és a telefonszámok sem mindig egyeznek. Szerencsére tavaly már sikerült megtalálni a jó helyet (1022 Budapest, Bogár u. 14/c.), úgyhogy most eltévedés nélkül működött a dolog. A követségen viszont kiderült, hogy még nem érkezett meg a meghívólevelünk, csak egy lista a részképzéses hallgatókról, ennek ellenére kaptunk vízumigényló papírt, amit szépen el is kezdtünk kitölteni, csakhogy viszonylag hamar kiderült, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű.
Mongólia magyarországi nagykövetsége
A fogadó fél - szerintünk a Mongol Állami Egyetem - címét és telefonszámát, illetve a majdani mongóliai elérhetőségünket sem tudtuk beírni - ezzel kapcsolatban némi telefonálgatás után még az is kiderült, hogy a MÖB-iroda nem áll kapcsolatban a mongol egyetemmel, ami azért kicsit furcsa. Aztán persze mondták, hogy nem baj, jó az úgy is, ha üresen marad, meg a két útlevelet is átvehetem meghatalmazás nélkül, úgyhogy beadtuk a papírt - előtte még egy kedves mongol nő elkérte az elérhetőségemet, mert a fia Ulánbátorban él és tud angolul, és hátha kell valami segítség vagy egyáltalán csak ismerős - és eljöttünk.
Ma pedig visszamentem fél tizenkettőre (elvileg kedden és csütörtökön, 9-12 óra között lehet vízumügyeket intézni a követségen), ahol ismét sikerült egy olyan nénibe akadni, aki segíteni akart (a szállásra és a repülőjegy-bizniszre vonatkozó dolgokat kedvesen elhárítottam), ő lányostul megy két hét múlva vissza Mongóliába és október végéig lesznek ott. Aztán még az útleveleket is megszereztem (bár elsőre nem akarták odaadni meghatalmazás nélkül, csak az enyémet), szóval eddig elég jól alakulnak a dolgok.
És ez itten a vízumom

2011. július 21., csütörtök

Hogyan megyek Mongóliába?

Mongóliába Oroszország és Kína felől lehet eljutni, leggyorsabban repülővel. A leggyorsabb megoldás viszont az esetek jelentős részében a legdrágább is, úgyhogy felmerült egy sokak által már ismert ötlet: repülővel csak Pekingig, aztán onnan vonattal északnyugatnak, a transzmongol vasútvonal Peking-Ulánbátor szakaszán. Ezzel több tízezret lehet elvileg spórolni az utazáson (a szegény diák meg persze, hogy anyagi szempontból közelíti meg a dolgot és nem kényelmiből), gyakorlatilag viszont nem ilyen egyszerű a dolog. Először is Kínába vízum kell, ha az ember ki akar lépni a repülőtérről és nem hagyja el 24 órán belül az országot, a vonat viszont lassú (meg el is kell jutni oda a reptérről és egyébként sincs nyilván egyeztetve a két menetrend), úgyhogy ez plusz egy hét ügyintézést és nyolcezer forintot jelent.

Transzmongóliai vasút (forrás)

Egy kis matek...
  • 180 000 forint útiköltség-kiegészítés jár elvileg az ösztöndíjjal, ezt a lehető legkevesebbel kéne túllépni (nem mindegy, hogy +100e vagy csak +50e a ráfizetendő, ezt ugye könnyű belátni)
  • tegnap délután a Vista utazási irodában kb. 290 000 forintot mondtak a Budapest - München - Peking - Ulánbátor (és vissza) repülőjegyre, a honlap szerint a Budapest - Kijev - Peking jegy 143 100,- és a Budapest - Zürich - Peking (az ukránoknál jobb választásnak tűnik...) pedig 151 100,- 
  • Az 1000 út utazási irodából érkezett infó szerint a Peking - Ulánbátor vonatjegy 226-300€ (60-80 000 forint) között mozog kocsiosztálytól függően (egy irányba csak!)
  • viszont egy másik weboldal (igaz, nem tudni, hogy mikori) információi szerint a vonat csak 105-175$ (20-33 000 forint), ami azért nagyon nem mindegy. Még szerencse, hogy van egy olyan oldal is, ahol lehet foglalni, vagy legalábbis ajánlatot kérni. Kipróbálása folyamatban... 
Vagyis ha sikerül 150e körül repülni és 60e körül vonatozni (+ 8e vízum, közlekedés a városban és valamennyi kaja - egy éjszakát kibír az ember alvás nélkül, ha netán úgy ér be a gép), az útiköltség szempontjából elég kellemes lenne. A repjegyet amúgy minél hamarabb le kéne foglalni, mert az árak folyamatosan emelkednek, heti ~10 000 pénzzel... 

Vonat a Góbi-sivatagban (forrás)

A vonatos megoldás ráadásul még kalandnak sem rossz: egy kis pekingi városnézés meg valódi kínai kaja, plusz 39 órán keresztül (azért ez elég gáz átlagsebesség, kb. 40 km/ó-ra jön ki az 1500 kilométeres távon) lehet nézni ki a vonatból (mínusz egy éjszaka, amikor alszik az ember, de legalábbis sötét van kint), mindenféle kínai tájat meg egy kis Góbi-sivatagot. 

Peking még 500 km (forrás1, forrás2)

2011. július 20., szerda

Miért megyek Mongóliába?

Halálférget keresni.

halálféreg (forrás)

A valóság persze lényegesen prózaibb: kaptam* egy öthónapos ösztöndíjat a Mongol Állami Egyetemre, az ilyen lehetőségeket pedig nem szabad kihasználatlanul hagyni, úgyhogy megy a szervezkedés, rohangálás, telefonálgatás meg ilyenek, augusztus végén - szeptember elején meg indulás. Ulánbátorban pedig nyelvtanulás, merülés a helyi kultúrában stb., meg valami szakdolgozat-témát sem ártana kiötleni addig, lehetőleg valami helyszínen kutathatót...

--
* Azért ez erőteljes leegyszerűsítése a pályázati hercehurcának mindenféle nyomtatással, pecsételéssel, igazolással és egy meglehetősen elavultnak tűnő pályázati oldallal. Ez utóbbival kapcsolatban külön megemlítendő, hogy amikor már minden adat föl volt töltve, beleértve a kinyomtatott és tanszéki pecséttel ellátott papírok szkenjeit is, és elküldtem az egészet, egyszerűen eltűnt minden, még annyit sem írt ki, hogy "köszönjük birkatürelmedet, pályázatod rögzítésre került". Igaz, később érkezett egy visszaigazoló mail azért...